A következő címkéjű bejegyzések mutatása: képek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: képek. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 5., kedd

Megfogyva bár, de törve nem

Nekem is sikerült elkapnom Babutól a torokfájást. Míg ő mosolyogva, minden gond nélkül meggyógyult(szerencsére), én lerobbantam. Persze hozzájött egy nagy torta is, amit após névnapjára gyártottam. Szóval a szombati ünnepség után mehettünk az ügyeletre velem:( Hétfőn Apu kórházba került szívritmuszavarral, bár benn nem jelentkezett neki semmi. Kedden kis sétát tettünk Ancsival, mert kell a gyereknek a mozgás, mire szerdán épphogy éltem. Másfél órán át küzdöttem, hogy talpra álljak és félájultan elautóztunk Anyuhoz. Belázasodtam, hánytam stb. Emiatt 2 éjszakát is Anyuéknál voltunk, mert Ancsit is alig bírtam ellátni. Csak pelenkáztam, fürdettem. Ennyi. Napi 1kg-ot fogytam, így most 4-el lettem kevesebb. Szerencsére senki nem kapta el tőlem.
Vasárnap már hazajöttünk teljesen, de én gyorsan kitakarítottam előtte a házat-mert betegen azt kell. Tegnap meg jött a védőnő, majd Ági és Debu:) Majd ebédfőzés. Utána akkorát aludtunk a gyerekkel:)
Apum még kórházban. 7végén itthon volt, lett ritmuszavara, de a dokinak letagadta. Miért? Mert szombaton volt nálunk Dr.Ostoba(tesóm), aki szerint a műszerek tévednek és apum jól van, ha úgy érzi és én ne beszéljem bele, hogy beteg. Meg ne mondjam, hogy a fibrillációtól megállhat a szíve. Erre kiosztottam, hogy talán én jobban tudom, elvégre szakmám, meg ugye én jártam fősulira. De mindegy, mert addigra fater már nem adott az én szavamra, csak tesóméra. Ez van. Megint csak dohogok itt magamban a tehetetlenségtől. Végignéztem unokaöcsémen...inkább nem is gondolok bele, hogyan roncsolja az egészségét. Mert nekem kuss van és csak a rosszat látom...de ez általában bejön sajnos. Akkor meg tesóm szerint én vonzottam be nekik. Azt hiszem én nem leszek neki soha elég jó testvér.
No de sebaj, azért még kiccsaládomnak jó vagyok:)
Tegnap is már reggel 6kor sütöttem sütit, hogy Ati is vihessen melóba. Erre 5 perc kellett még a sütésből, de neki mennie kellet:( A védőnő sem kért:( Majd Ágiék sem, mert ugye hétfőn se tojás se hús:( Jó kör volt:)

A torta(dupla volt 2 piskóta-barna és fehér és 4 adag csokikrém:) meg csokimáz a tetején)
Ma megpróbálkozom a kondival. Csak lightosan. Majd jövő héten újra bekeményítek, de addig még power kell és sok folyadék, mert minden porcikám mi van száradva.

2011. március 22., kedd

Parasztok napja ismét

Na szép! Észre sem vettem, hogy most múlt egy éve, hogy irkálgatok ide:) Abból jöttem rá, hogy ismét volt parasztnap(gy.k.:Axiál-nap) pénteken. Na itt volt egy csomó traki megint meg kajáldák meg rengeteg bunkó "ember". Szerencsésen rátaláltunk a gyerek játszóra. Ott Ancsim kistrakizott-kép nem készült, mert Apa nem akart készíteni meg közben egy részeg paraszt ráült a gyerekjátékokra. Majd Atus bohóccal is taliztunk, akitől lufit is kaptunk és nagyon tetszett bohóc bá Babunak. Amikor annak el kellett mennie, volt nagy sírás! Csak akkor nyugodott meg, mikor tolhatta a babakocsit.  Olyan 2 órát tologatta Ancsim a kocsit, mire kifáradt, evett kicsit és bealudt. Természetese mire fáradtan hazaértünk, ő már pörgött és szaladgált, pakolt:)

Nem akart ülni, mert nem érte el a kormányt:)
Itthon észrevettük pénteken, hogy Babunak kezd alul újabb 2 fog kibújni, emiatt volt valószínű a héten nyűgi. Ma meg kicsit forróbb a homloka, de semmi komoly. Biztos a fogzás. Meg a sok séta. Napi 1-2 órát sétálunk, ahogy az idő(m) engedi. Éééés nagyon mennék már kondiba:(

Sütés és Ágizás

Anyumék betegek lettek, így nem mentem kondiba a hét további részében. Unalmamban nekiálltam sütni:kacsát, sütiket. Anyuméknak is vittünk a kacsából meg a levesből, hisz inkább pihenjen, mint a konyhában bohóckodjon naphosszat.
Végre megjött Ági Indiábúúúúl:) Gondoltam meghizlalom meglepem:) egy kis sütivel. Tortához nem volt kedvem, meg elég tej sem volt, linzerhez meg kevésnek találtam a margarint, így lett 2 adag kalács és 1 adag linzer:) Fincsi kelt rózsák, kakaó csiga és lekváros virágok készültek. Ancsim is imádja őket és mivel jókat aludt, volt időm sütni aznap.
A primulákat odatettem, hisz olyan szépen virágoznak:)
Este eljutottunk végre Ágiékhoz. Debu olyan tündéri, mint a képeken/videókon. Szép, nagy szemei vannak, amit Ancsi mindjárt észre is vett-valamiért szeret mások szemébe nyúlni:) Kóstolhattunk sokféle indiai ropogtatnivalót, amik közül 2 nem volt csak csípős. Azt hiszem igen gyorsan lefogynék, ha ilyen fűszerezésű kajákat ennék:D De az a bizarr, sült keszegre emlékeztető nem jut eszembe mi a neve(angolul asszem lady finger -nos magyar találatokban meg csak vibrátorokat ad ki a gugli erre a névre:)) szóval az nagyon finom volt! Babuka kapott szép karkötőt, amit imád, mert "arany" és lehet vele Csön-csön gyűrűt énekelni. Mire indultunk volna haza, már egész jól belejöttek a játékba az apróságok-Ancsi egy kislapáttal meg is fésülte Ági tesóját.
Ja majdnem elfelejtettem: ugye épp holi volt, aminek mintha láttam volna nyomát bemenetelünkkor Ági fején, de már időnk sem volt védekezni, mert Atika kapott az arcába egy kört:) Jól áll neki a zöld és a rózsaszín:D és persze én is kaptam sárgát és rózsaszínt. A látszat ellenére, nagy élmény volt nekünk, hisz sose hittem volna, hogy valaha is lesz ilyenben részünk. Kösz Ági az élményt:)

Dev és Anna

Karkötőkkel
Holi volt
Én is kaptam keveset

2011. március 16., szerda

Első cipőcske

Kis drágánk ma ébredés után egyből sétálni akart, reggelihez is húzta a kabátját , annyira ment volna. Így kondi után elmentünk cipőt venni. Bementünk az első boltba-a 2 közül- és meg is vettük az egyetlen felpróbált kiscipőt.
Mikor hazaértünk, gyorsan elmentünk sétálni és kb. 10 perc alatt teljesen sikerült a cipő orrát leamortizálni:)
Egyedül indult le a lépcsőn

Integetve elszaladt :)
Azután délután is sétáltunk egy nagyot és sikerült a sárban is megfürödni kicsit-de ugye gyereknél ez természetes:)

2011. március 12., szombat

Nhőnap

Elérkezett idén is a nőnap. Apa meglepett minket virággal: én fréziát, Babu szokás szerint tulipánt kapott, mert az olyan kisbabás Apa szerint(tavaly is ezt kapott). Ancsi meg úgy örült a virágnak, kicsit meg is kezelte:)
Papa is hozott nekünk szépet: 2 kankalint. Babué rózsaszín, enyém piros. Azóta nézegetjük az ablakban őket. Csak figyelnem kell, mert Ancsi mindig meg szeretné kóstolni a virágokat.

2011. március 3., csütörtök

Be/elhavazódva

Megint a szokásos hanyagságom...ez persze a kondi, házimunka és Apa miatt van. Ugyanis amint ideje engedi, neten lóg, rajtam meg a gyerek. Így csak néha felnézek ismis oldalakra, lájkolok párat aztán ennyi a netezésem. 
Nos a kondiról annyit, hogy volt mérlegelés. Itthon már kevesebbet mutat a mérleg, így reménykedtem 1 kg mínuszban. Ha-ha! Nem fogytam semmit! Na jó nem diétázom, ettem egyik nap pizzát is meg kólát, aztán Anyu sütije is becsúszott néha meg az iiiisteni kakaós szuflé! Na annak nem lehet ellenállni, bár még tökéletesítenem kell a receptjét(mert szerintem nem tökéletes). Jó hír, hogy a zsírom csökkent 2 tized százalékot. Bár számításaim szerint a testem zsírjában egy komplett iskolai menza egy havi sült krumplija, rántott husija sülhetne ki:) Megint kaptam, hogy keveset iszom. Ez van, trehánykodom:)
Ati szerint már látszik, hogy feszesedek, alakulok. Remélem nem csak amolyan kamu-bóknak szánta:)

Voltam nőgyógynál is végre. Mikor Renivel fél óra eltéréssel kaptunk időpontot, még röhögtünk, hogy biztos lesz előjáték is:) Valóban bő fél órát voltam és egy csomó, engem aggasztó kérdésemre kaptam végre választ. Sőt hozott nagyítót, hogy egészen pontosan megnézze hogy állnak a csodás hegeim. Halkan megsúgom, elmondta, nem hanyag varrás miatt vagyok lenn olyan, hanem az a szűzhártyám maradéka! Na de ennyi idő után?! Mármint az még van nekem?:) Egyébként annyit röhögtem a dokival! És mikor felöltöztem mondta, hogy újra le kell venni a rákszűréshez a cuccot, mert elba..ta:) Ja és ismét kiderült az orvosi hanyagság, ami szerint, ha szülés után nem hanyagol el az akkori dokim, már rég meggyógyult volna a sok heg, így meg még évekbe telhet. Kösssz...

Sütés is volt, mert Petrának segítettem tortát csinálni. Jaaaj olyan aranyos volt, ahogy küzdött vele! Mert még ilyet nem készített. Ehhez képes ügyesen elkészítette, nekem csak dekorálni kellett segítenem. Szép lett!
Apával


Múlt héten voltunk Győrben alkatrészt javíttatni. Kicsit nézelődtünk, de a hideg miatt nem sokat voltunk autón kívül. Ettünk Börgerkingben. Nekem nem jött be...meg vettünk otthonra kínait. Hogy az milyen finom volt!

Egyébként milyen dolog már az, hogy a tavasz első napján havat lapátolok?!?!?!?! Tessék sütni a napocskának és kirándulóidőt akarok! Most! Hogy fogunk így jövő héten Atival kirándulni menni????

Arcomra fagyott a mosoly:)


 

2011. február 15., kedd

Bébicsősz

A múltkori punnyadás ellenére sikerült a fácánokat időre a fazékba terelni, majd jót kajáltunk belőlük. Pénteken szólt Reni, hogy mivel szombaton suliban lesz, Korira nincs senki, aki vigyázna. Nos én bevállaltam, bár nagyon izgultam mi lesz, ha szopizni akar és üvölteni kezd. Ráadásul olyan pocsék éjszakánk volt, mert Babu forgolódott, majd kicsivel 4 után kipattant a szeme, így nekünk is kelni kellett. Pedig még egy órát szunyálhattunk volna. Apa ment messzire ügyintézni, minket meg vitt fél7-re mamáékhoz. Korit is hozta oda apája 2 órával később. Ugyanis 2 gyerek kicsit soknak tűnt, így muterék segítségét kértem.
Kornél sem aludt jól, ő is fogzik. Így álmosan, 2 szintén fáradt gyerekkel töltöttem a délelőttöt. Ők meglepően jól bírták, nem is sírt Kori. Aztán aludni akart, amit Ancsika nem hagyott. Elvette Kori vizét és megitta, meg a saját tápját és Kori kajájából is kért. Olyan kis önző volt. Így Annát mama, Korit én altattam külön szobában. Sajna Kori fél óra múlva kelt, Ancsit is ébresztette:( Így Reniéknek el kellett jönniük Koriért. Sebaj, Reni így is nyert plusz 2 órát a tervezetthez képest. Szegény agyon aggódta magát. Pedig semmi gond nem volt, sőt Kori elkezdett kanalazni és inni is akart pohárból meg cumisüvegből. Ancsika meg azóta kicsit többet gagyog végre.
Ééés kibújt aznap végre Ancsika 7. fogacskája:))))
Kori és Ancsika

2011. január 30., vasárnap

Csak a szokásos tortázás:)

Most írhatnék arról, hogy takarítok, főzök meg ellátom a kiscsaládot, de ebben semmi izgalmas nincs. Ja és voltunk Pétervásárán, de itt sem történt semmi extra. Elmentünk, temetőztünk és megjöttünk.
Sógoroméknál voltunk ünnepelni a gyerekek(Dávid,Becő és Anna) szülinapját, Ati és Ágnes névnapot tegnap. Ma hulla fáradt voltam, csak pihentem.
Csütörtök este tudtam meg, hogy nem vasárnapra, hanem szombatra kell a torta. Mivel 3 gyereknek volt ünnepe, mindenkinek külön kis tortát szerettem volna. Akkor bele sem gondoltam, ez mekkora meló lesz.
Bencével

Péntek d.u. megsütöttem 3 piskótát(egészen belejövök már): simát, kakaósat és puncs pudingosat. Anyu tanácsára piskóta tekercsként tekertem őket, így nem kellett a lapvágással bajlódni. Közben Petrák bejelentették, hogy jönnek. Gyors takarítás, gyerekellátás, majd krémek főzése:vanília és csoki. Közben Petra és Bence megérkeztek és fél 8 helyett, fél 9 után mentek haza. Ezzel jó nagy késésben voltam és Ancsikám is fürdetni kellett volna már lassacskán. Aztán este 9kor nekiálltam tortát tölteni egy ordító gyerekkel mellettem, Apa akkor esett haza edzésről. A kapkodásomnak köszönhetően a krém kifolyt, reggel újra tölthettem:( Közben épp női létem legszebb napjait élem, amitől erőm egyenlő lett a nullával szombatra:(
Szombaton már félőrültként csináltam a tortákat és Anyu is eljött, bár segíteni nem tudott, mert nem értette meg, hogy a fondant nem lapítható szépen kézzel. Így neki a mosogatás és a gyerekfelügyelet maradt.
Tortácskák(Ancsié:pucsos piskóta vanília krémmel, Dávidé:teniszpályás:csokis psikóta, csoki-narancs krémmel,Becő:piskóta csokikrémmel)

Ancsi, Dávid, Becő, Ádi

Végszóra sikerült befejezni a tortákat és 1-re oda is értünk sógorékhoz. A gyerekek odáig voltak, hogy ők vághatták fel a saját tortájukat. Becőkém teljesen lebontotta a torta díszítését:) Volt játék, kaja, zenehallgatás, jókedv, borkóstolás(Atikám borai most is fantasztikusak lettek!). Ancsika meg elég jól bírta, 5 után dőlt ki, mikor autóba ültünk. Aztán még Koriékhoz elmentünk, mert a lapitopink pár napig halódott és Roland(Kori apuja) megjavította. Ancsi jó fél óra szundi után felébredt és már ment is a játék Kornéllal. 9-felé értünk haza:) Jó kis nap volt, csak fárasztó.

2011. január 14., péntek

Kornélka is 1 éves lett:)

Kornélka 1 éves lett, neki készült a tortácska. Sikerült betoppannunk Reniék rokonaival együtt, így szép kis csapat verődött össze ünnepelni a kis aranyost. De ez csak előszülinap volt neki, az igazi ünnepet következő héten tartották.
Általam főzött csokikrém egy csipet narancshéjjal megbolondítva volt a töltelék. Az ünnepelt pedig felismerte a járműveket a tortáján és lelkesen brümmögve tologatta őket:)
Utána Ancsival jót játszottak: autóztak, építőztek és persze volt kis fogócska is(Anna imád menekülni, Kornél meg szeret üldözni).

Egy lapostányér volt a tálca-csak a méretek miatt

Egy esztendős csöppek

Friends:)

2011. január 8., szombat

Boldog 1. szülinapot Ancsikám!


Ancsi torta


Apa névnapi tortája(mákos, citrom kérmmel)

Csokis-karamelles

Lufik közt jó játszani
Ma van Ancsikánk első szülinapja. Olyan hihetetlen, hogy már 1 év eltelt! Mamáék és Gábor papáék jöttek vendégségbe hozzánk. Apa intézte a lufikat és a terítést, én meg az összes többit:) Anyu szerencsére segített a sütésben, nekem csak előző nap a krémgyártásba és a fondant begyúrásában kellett a részem kivennem. Ancsi kedvenceiből állt a menü: brokkolikrémleves, sült csirkemell(natúr, tüzes) és combok voltak. Krumplipüré, saláta és 2 torta volt a menü. Ja meg egy pici babatorta túróspitéből kiszaggatva és áfonyás almapürével leöntve.
Mire megjöttek a vendégek, sajnos Babuka elfáradt és a kajából sem nagyon evett. Mire a tortákra került a sor, nagyon nyűgi lett:( A gyertyát nem akarta elfújni, inkább a lángba szeretett volna belenyúlni, de ezt nem volt szabad, így már nem is érdekelte a torta sem. Na jó, azért a tűzijáték tetszett neki. Aztán mégis engedte, hogy apája villával etesse. Mire a játékokat megkapta tőlünk, már újra jókedvű volt. Rám jellemzően, el is felejtettem az ajándékait. Mikor a nagyszülőktől kapott pénzt és le-föl totyogott, akkor kapcsoltam, hogy tőlünk még nem kapott semmit...pff jó kis anyuka vagyok ismét...még jó, hogy egy hónappal előtte már be volt készítve az ajándék. Csak úgy elraktam, hogy kiment a nagy főzés-sütés közben a fejemből. Egyébként nagyon feledékeny vagyok. Néha azt is fel kell írnom, mi lesz az ebéd, mert mire az asztalra kerül a kaja már teljesen más lesz. Pl. pörkölt helyett spenót és rántott hús:)


A kaja-ronda és finom:)
Sültek és a vasalatlan terítő:)

Anna Luca baba
Mikor mindenki elment, még picit játszott, majd aludt egy nagyot a mi kis szülinapos Babócánk:)
Tóni család:)
Kismaszat

2010. december 8., szerda

Télapó itt van...és meghozta az első lépéseket!

Ati tesójáéknál töltött kaja után Ancsi megkapta a miku ajándékokat.kisautó, pohárkészlet,vagy mi a neve, miku csomag-ennek nem sok értelme volt, tologatós bohóc-elsőre ennek sem láttam értelmét. Másnap voltunk Anyuéknál ebéden, Apu névnapja alkalmából, majd jött a télapó is. Játék majmócákat, kisautót és egy hógömböt hozott, ami kb. 3 perc múlva a padlón landolt. Annyi kiderült, hogy a búra nem törhetetlen. Szóval ennek a meglepinek annyi volt:(
Mikor hazaértünk és a nappaliban folyt a játék, Ancsi felállt és tett kb. 4 lépést. Egyedül! Annyira meglepődtem, hogy nem is tudom pontosan mennyit lépett. Csak egyszerűen ment:)

Másnap nagy izgalomban voltam, hogyan is jöjjön a télapó. Énekeltünk neki napközben sokat. Aztán nekiláttam takarítani, mert Ati a ház minden szobájában rendetlenséget csinált. Ugyanis szombaton fűtésszerelés volt és légtelenítő szelep csere. Emiatt szinte minden falon,függönyön, radiátoron, bútoron volt koszos víz, lábnyomok a szőnyegen, sáros lépcső, garázs. Szóval nagytakarítás várt rám 3 szinten. Mert ugye koszba nem jön a télapó. Este 8 kor még egy gyors hajmosás és már jött is a nagy esemény.
Babuka nagyon örült mindennek-hisz amiket eddig kapott, odatettük. Szegény télapónak először a talpát, majd a fejét kezdte rágni. De ugye csokit még nem ehet, így nagy ordítás kíséretében visszaszereztem tőle a darabokat.






A kinder tojásokat másnap bontottuk ki. Az én kislánykám azt sem tudta, mit csináljon, nem tudta kibontani. Pedig elvileg mindent tépked. Aztán rájött, ezt nem tépni kell, hanem szétnyomni és akkor a csomagolás szétszakad.

A tologatós bohócot meg nagyon szereti tolni. Én tartom a rudat, ő ebbe kapaszkodik és megy ügyesen.

Tegnap volt nálunk Anyu és tesóm. Hozott egy sapit mikura és mandarint. Persze Ancsi kért, pedig a citrusféléktől pöttyösödik. De annyira jól esett neki. Eredmény: néhány halvány pötty a hátán és popóján.

Ma voltunk dokinéninél. Kivételesen nem üvöltött Babu, így kiderült, kis szívzöreje van. Faxa. Lehet, jövőre mehetünk vérvételre emiatt. Egyébként minden rendben vele.

Elfoglalt voltam eddig

Megint sokáig halogattam az írást:(
Anyut hazaengedték szerencsére másnap. Aztóa jobban van elvileg. Ma volt vesefunkción, mert kapott egy faxa kis gyógyszert, ami a káliumot visszatartja és a vesét ezáltal rongálja.
Voltunk vele Kecsón Koponya MRI-n múlt kedden. Mivel Babu is velünk volt, lementem a kocsiba, mert Ati nem boldogult vele. Közben tiszta ideg lettem, mert úgy éreztem Anyu rosszul van, infúziókkal böködik, meg fekszik, fullad. Aztán megkönnyebbültem. Hú basszus tiszta halálfélelemem volt! Közben egy csomó ember, aki utánunk várt, már ment haza. Akkor csörgött a telim, Anyu volt az. Allergiás lett a kontrasztanyagra. Szerencsére a vizsgálat után, nehogy már feleslegesen autózzunk ennyit:) Szóval fektették, szurkálták, épp, ahogy azt lelki szemeim előtt láttam előtte. Röpke 4 órás várakozás után mehettünk haza. Addig Mekiztünk(denemszeretem), Tescoztam(vettem adventi koszorút és miku sapit Ancsinak).
Éééés beszéltem telin Andrejjával, akivel (meg Szilvivel)  együtt ittuk még Vietnámban a keréknyomból a vizet-azaz laktunk a nővérszállón:) Jó lett volna talizni, de Félegyházán sajnos nem járunk soha:( De azért nem felejtettelek ám el! Meg Napsyt sem! Meg a többieket sem persze!

Csütörtökön nagy sütésbe fogtam. Előtte nem volt időm, mert takarítottam és jött az az ügynök liba. Na mikor úgy kezdte, hogy írjuk össze, mennyi lesz a gyereknek az iskola, különóra és mennyit költsön bulira, én bizony kiakadtam! Majd biztosítást ajánlott, de nem azzal, ha valami érne, hanem, ha Ati feldobja a talpát. Nekem ott elborult az agyam, majdnem kidobtam a nőt! Szóval miatta maradt a sütés másnapra. Vittünk meglepit a mamiknak(idősek napközijébe): meggyzselés mini sajttortácskákat. Jaj olyan édesek voltak, ahogy ették! Kapott tőlük Babu egy kis malackát. Pistabáékat is meglátogattuk. Kaptak ők is sütit és adtak mandarint meg kinder tojást.

Másnap jött hozzánk Adri és Marci. Elvoltak a csöppek, bár Ancsim kicsit köhögött, mert előző nap apája sapka nélkül kivitte pár percre. Alig mentek el Adriék, jött Ati és apuja ebédre. Paradicsom leves, tepsiben sült krumpli(sült almával és citrommal), sült csirkemell és pogi volt a menü. Apósnak nagyon ízlett. :) Délután még ANcsival mentünk Anyuékhoz tortát csinálni. Anyu már elkészítette a piskótát, rám csak a krém és díszítés maradt. Sógoromnak készült, csokis, mert azt szereti. Gyakoroltam, hogy Boldog szülinapot Gábor, mert nem olyan könnyű ám krémmel írni. De mire oda került a sor, már Ancsi nyűgös lett, Ati meg jött volna értünk, a krém is kifogyóban volt, így csak annyit írtam: Gábor...no komment. Ennyire hülye nem lehetek! És mégis. Eléggé húzós volt a hetem, meg Babu is rosszul aludt éjjelente...

Másnap mentünk sógorékhoz ebédre. Elkéstünk-minek is csodálkozni ezen. De vittük a tortát, meg az én állítólag vajas piskótámat. Szerintem ez barackos pite Erika módra, azaz fűszeres szilvalekváros kevert tészta egy kis zsemlemorzsával hintve. Mindenkinek ízlett. A torta meg....nos a csokimáz szépen bevonta még az oldalát is a krém alatt...hmm. A díszítés meg csak úgy jött. Fejből. Azt hiszem gyakrabban kéne alkotnom:)
Egyébként egész jól megálltam, hogy ne egyek sokat. Már lassan talán fogyok. Persze ésszel. Bár ez a mai pizza épp nem volt valami ésszerű. Sebaj, holnaptól ismét jöhetnek a zőccségek :( Nekem ez igazi büntetés. Hisz ki hallott már olyat, hogy egy húsevő zöldbabsalátát egyen?! Sőt volt egy olyan nap is, mikor nem ettem kenyeret. Én bizony! Aki még a nokedli, tarhonya vagy tészta mellé is eszik kenyeret. Hiába, nehéz átállni az eddig megszokott dolgokról. Csak egyik éjjel, mikor Anna miatt fenn voltam, eszembe jutott, hogy már csak 1 évig kezdődik 2-essel a korom. Aztán meg már...szóval nem lehet itt halogatni a fogyást, mert mikor akarok vékonyabb lenni?!  Na meg az egészségem sem utolsó. Csak ugye az én kitartásommal nem egyszerű. De majd igyekszem.

2010. november 6., szombat

Amikor semmi sem úgy sikerül, ahogy kéne

Ha már évforduló, meg akartam lepni Atit tortával. Fondantos, kettévágott szív alakú torta lett volna. Nem így lett. Mivel csütörtökön nem volt időm, pénteken meg kedvem, így ma álltam neki és 1 órát szántam rá...végül 2 lett, de meg is látszott a végeredményen. Új recept szerint csináltam csokis lapot és főzött csokikrémet. Kitaláltam, hogy szív alakú lesz a torta és majd kivágom a tortalapból a formát. De közben hazaért Ati, így azt sem tudtam hol a fejem és ebédtetni is kellett Babut. Szóval a szivecskéket kiszabtam hosszas(nagyon hosszas) matekolás után és persze elb...tam. Azért épp kijött 3 szív. Majd a krém. Ez sem volt az igazi. Folyt kicsit, bár ez a tortalap beissza. Na sebaj, ha a krém nem is lesz teljesen sima, mert közben Ancsi üvöltött, hogy éhes, majd bevonom tejszínnel...nem jött be ez az ötlet, mert ahogy kenegettem, a tejszín szép csoki csíkos lett...na majd akkor reszelek rá csokit...de ez úgy olvadt, hogy a kezemet bevonta, de a tortára nem tudtam tapasztani, csak rádobáltam valahogy az oldalára. A tetejére már csak egérkakit tettem(tortadarát), meg pár szelet mandulát. De azért még finom lett.

Évforduló

Kedvenc virágaimból volt a csokor
Tegnap voltunk Atival 5 évesek:) Nem volt nagy ünneplés...még. Ma kaptam szép virágot, holnap meg elmegyünk betyárfalatokat és csípős roládot enni a kedvenc helyemre:)
Mi

Szegedi túra, Kornélozás

Csütörtökön meglátogatott minket Niki, a gyanús nő:) Kapott Babu egy szép cipőt tőle. Köszi Niki és a gyerekfelvigyázást is:)))
Délután mentünk a szegedi szemész dokinénihez. Szerencsére hamar odataláltunk és még nagyon leülni sem tudtunk, mindjárt sorra is kerültünk. Apa vitte Ancsit, mert én már nem voltam olyan állapotban, hogy kibírjam, ha véletlenül nagy sírásba fog. Nem így lett. A mi okos lánykánk ügyesen ült és hagyta, hogy megvizsgálják. Én meg csak ültem kissé távolabb vele szemben és sírtam...Elég égő volt, de mit csináljak, annyira féltem, hogy majd fájni fog neki vagy nem is tudom mi lesz. Erre semmi. Még meg is dicsérték, hogy ez igazán ritka, hogy ennyire nyugodt legyen egy gyerek. Majd 15.-én megyünk vissza, akkor lesz a komolyabb vizsgálat. Egyenlőre úgy néz ki minden rendben és nem kancsal.


Másnap ebéd után elmentünk Reniékhez kicsit játszani. Egészen megszokták egymást a gyerekek, már kicsit többet játszanak együtt. Kornél kicsit megtépte Ancsit, persze ő sem hagyta magát, de ez kellett neki, mert eddig ha hozzáért egy másik gyerek, mindig legörbült a szája. Nagyon tetszett nekik a beszélő mackó, majd Ancsi megtanította kukucsolóst játszani Kornélt. Olyan édes volt a két törpi, ahogy elbújtak 1-1 ruha mögé és előbújtak:)

2010. október 22., péntek

Hódmezőn jártunk

Hétfőn elmentünk Hódmezővásárhelyre, vagyis Sóshalomra a kombájnt rendbe tenni. Amíg Apa dolgozott, addig Babukával beültünk az ottani tanyaközponti kocsma-boltba. Hogy divatos legyek, elég "retrós" volt a hely. A falon dísztányérok, festett(pontosabban fújt) népimotívumos faszékek az asztalok körül, amiken ronda terítő és nájlon védőborítás volt, kis kopott pultnál eladócsaj állt és kifolyt bor szaga terjengett a levegőben.

Egy mamika bejött gummycsimmába, bedöntött egy páleszt, egy sört és 3at vitt elvitelre meg egy doboz cigit. További igényes vevők is voltak ott, a semmi közepén. Télen még a kenyeret is innen viszik. És a kínálat: sör, bor, pálesz, pezsgő, tini pezsgő, üdítő, cigi, kávé és sport szelet.
Mikor odaértünk, épp ebédeltek a munkások és mivel kinn hűvös volt, beültünk közéjük. Kérdezték, Ati hozott-e bort, mert ott nincs(egy borászat kellős közepén voltunk). Én mondtam, hogy otthonra is elfelejt hozni, még a pörköltbe se tudok tenni. Nos ezen mindenki meglepődött, mert minek oda pazarolni, meg mennyit szoktam bele önteni, mert ők egyszer tettek pörköltbe egy üveggel, de xar lett. Gondolom kiszámolták, hogy ha 7-en esznek belőle, legalább 1 dl jusson fejenként:) Ja meg azt mondták, én franciásan főzök biztos, mert azok olyanok, hogy nem isszák, hanem az ételbe locsolgatják a drága bort...hát ezt sem tudtam eddig.
Képek nem készültek, mert hazafelé nem álltunk meg Hódmezőn , siettünk haza, Sóshalmon meg valahogy nem volt kedvem fotózgatni. Ez a kép kivétel, mert épp az Emlékpont előtt jártunk, jól beállítottam,erre beugrott a képbe egy bringás. Kicsit látszik Anna új ülése is, ami nagyon szupi, akkorákat aludt benne az úton. Szegeden ebédként mekdrájvba mentünk, mert Donpapa itthon is van. Szerintem az antibiotikum kiütötte az ízlelőbimbóim, mert nem ízlett semmi, még a sült krumpli sem. És azóta bármi, amit főztem, nem esett jól. Pedig volt rácosan elkészített csirke meg gulyásleves is általam gyúrt tésztával. Biztos elromlottam.

Lábadozás, vendégség

Múlt hetem pihenéssel telt, mivel a főzés miatt nem feküdtem és rosszabb lett a helyzet. Mennyivel kisebb erőfeszítéssel járt volna pizzát rendelni...
Csütörtökön megtudtam, hogy másnap érkeznek sógornőmék. Nem is lenne gond, csak nem volt kedvem takarítani. Azért mire ideértek, összeszedtem magam. Ja és mostam is, mert a nagy lábadozásban eléggé hanyagoltam. Ez persze csak annyit jelent, hogy 3 napig pihentek a gépek. Mert több is van. Minden szinten egy. Húdegzdagok vagyunk, mi? Persze ami a garázsban van, kicsivel fiatalabb csak nálam(Hajdú), de most szabadságon van, a konyhai pár éves-ő a szépruhamosó, az emeleti meg sógoréktól jött kiszolgált jószág, elromlott programkapcsolóval. De működik, ő mossa Apa ruháit. Én azt szoktam rá mondani, gyerekzáras, mert csak fogóval elforgatva lehet beüzemelni a megfelelő progit. Azt csak úgy hallásra saccolom, hogy épp hol kezdődhet. Remélem sikerült mindenkit jól eluntatnom s háztartási gépeim bemutatásával.

Nos vendégeknél tartva, pont akkor jönnek mindig mikor én női létem legszebb napjait élem. Hogy hogyan sikerül midig eltalálniuk... Szóval nem elég, hogy xarul vagyok, elvérzek, még vendégek is jönnek. És én hülye bevállaltam, hogy sütök tortát. Mert rokonyék nem tudnak. Hahh én sem, de nem mertem mondani, így megalkottam 2. tortámat. 15+1 tojás és 1 liter tej esett áldozatul. 3 piskótatekercset sütöttem, mert én csak azt tudok ezekben a böhöm nagy tepsikben, így lett tekercses tojtácska. A kép csalóka, mert ez nem kistányér, hanem az a nagyobb tál a készletből, amire tortát vagy sültet lehet tenni. Ja és a díszítés meg azért béna, mert sose használtam ezelőtt még díszítőcsöveket.
 Felvágva:

Sógornőm le akarta törölni az ottmaradt krémet és mandulát, én meg megettem gyorsan, így került oda a kezem nyoma:) Vasárnap sógoréknál volt vendégség, ott próbáltuk felfalni ezt a tojtát. Előtte halászléztünk és Ancsi is kapott halhusit az ő kis krumplis, zöldséges kajcsijába. Ajándékozás is volt az elmaradt szüli- és névnapok alkalmából. Babuka kapott golyós tologatós játékot, meg egy zsák ruhát Becőkétől. Apa egy szuperszexi inget, amit csak akkor vehet fel, ha vele vagyok és csak itthon:) Én meg egy kötött felsőt, ami Ádika szerint szép, csak átlátszó:) és egy szakácskönyvet. Ez is jó, csak én nem szoktam ilyen kajákat csinálni, mivel Stahl Jucis tésztaételes könyv. Nem is eszünk tésztát, max. milánóit, mert abban van hús:), persze rántott hússal, mert sok benne a tészta. És olyan hozzávalókból álló receptek vannak benne, mint fenyőmag, szarvasgombaolaj, meg mindenféle szószok, amik "mindig" vannak itthon. De majd kiteszem a polcra a könyvet, mivel jól néz ki:)