Csak a szokásos tortázás:)

Most írhatnék arról, hogy takarítok, főzök meg ellátom a kiscsaládot, de ebben semmi izgalmas nincs. Ja és voltunk Pétervásárán, de itt sem történt semmi extra. Elmentünk, temetőztünk és megjöttünk.
Sógoroméknál voltunk ünnepelni a gyerekek(Dávid,Becő és Anna) szülinapját, Ati és Ágnes névnapot tegnap. Ma hulla fáradt voltam, csak pihentem.
Csütörtök este tudtam meg, hogy nem vasárnapra, hanem szombatra kell a torta. Mivel 3 gyereknek volt ünnepe, mindenkinek külön kis tortát szerettem volna. Akkor bele sem gondoltam, ez mekkora meló lesz.

Bencével

Péntek d.u. megsütöttem 3 piskótát(egészen belejövök már): simát, kakaósat és puncs pudingosat. Anyu tanácsára piskóta tekercsként tekertem őket, így nem kellett a lapvágással bajlódni. Közben Petrák bejelentették, hogy jönnek. Gyors takarítás, gyerekellátás, majd krémek főzése:vanília és csoki. Közben Petra és Bence megérkeztek és fél 8 helyett, fél 9 után mentek haza. Ezzel jó nagy késésben voltam és Ancsikám is fürdetni kellett volna már lassacskán. Aztán este 9kor nekiálltam tortát tölteni egy ordító gyerekkel mellettem, Apa akkor esett haza edzésről. A kapkodásomnak köszönhetően a krém kifolyt, reggel újra tölthettem:( Közben épp női létem legszebb napjait élem, amitől erőm egyenlő lett a nullával szombatra:(
Szombaton már félőrültként csináltam a tortákat és Anyu is eljött, bár segíteni nem tudott, mert nem értette meg, hogy a fondant nem lapítható szépen kézzel. Így neki a mosogatás és a gyerekfelügyelet maradt.

Tortácskák(Ancsié:pucsos piskóta vanília krémmel, Dávidé:teniszpályás:csokis psikóta, csoki-narancs krémmel,Becő:piskóta csokikrémmel)

Ancsi, Dávid, Becő, Ádi

Végszóra sikerült befejezni a tortákat és 1-re oda is értünk sógorékhoz. A gyerekek odáig voltak, hogy ők vághatták fel a saját tortájukat. Becőkém teljesen lebontotta a torta díszítését:) Volt játék, kaja, zenehallgatás, jókedv, borkóstolás(Atikám borai most is fantasztikusak lettek!). Ancsika meg elég jól bírta, 5 után dőlt ki, mikor autóba ültünk. Aztán még Koriékhoz elmentünk, mert a lapitopink pár napig halódott és Roland(Kori apuja) megjavította. Ancsi jó fél óra szundi után felébredt és már ment is a játék Kornéllal. 9-felé értünk haza:) Jó kis nap volt, csak fárasztó.

Kornélka is 1 éves lett:)

Kornélka 1 éves lett, neki készült a tortácska. Sikerült betoppannunk Reniék rokonaival együtt, így szép kis csapat verődött össze ünnepelni a kis aranyost. De ez csak előszülinap volt neki, az igazi ünnepet következő héten tartották.
Általam főzött csokikrém egy csipet narancshéjjal megbolondítva volt a töltelék. Az ünnepelt pedig felismerte a járműveket a tortáján és lelkesen brümmögve tologatta őket:)
Utána Ancsival jót játszottak: autóztak, építőztek és persze volt kis fogócska is(Anna imád menekülni, Kornél meg szeret üldözni).

Egy lapostányér volt a tálca-csak a méretek miatt

Egy esztendős csöppek

Friends:)

Boldog 1. szülinapot Ancsikám!

Ancsi torta

Apa névnapi tortája(mákos, citrom kérmmel)

Csokis-karamelles

Lufik közt jó játszani

Ma van Ancsikánk első szülinapja. Olyan hihetetlen, hogy már 1 év eltelt! Mamáék és Gábor papáék jöttek vendégségbe hozzánk. Apa intézte a lufikat és a terítést, én meg az összes többit:) Anyu szerencsére segített a sütésben, nekem csak előző nap a krémgyártásba és a fondant begyúrásában kellett a részem kivennem. Ancsi kedvenceiből állt a menü: brokkolikrémleves, sült csirkemell(natúr, tüzes) és combok voltak. Krumplipüré, saláta és 2 torta volt a menü. Ja meg egy pici babatorta túróspitéből kiszaggatva és áfonyás almapürével leöntve.
Mire megjöttek a vendégek, sajnos Babuka elfáradt és a kajából sem nagyon evett. Mire a tortákra került a sor, nagyon nyűgi lett:( A gyertyát nem akarta elfújni, inkább a lángba szeretett volna belenyúlni, de ezt nem volt szabad, így már nem is érdekelte a torta sem. Na jó, azért a tűzijáték tetszett neki. Aztán mégis engedte, hogy apája villával etesse. Mire a játékokat megkapta tőlünk, már újra jókedvű volt. Rám jellemzően, el is felejtettem az ajándékait. Mikor a nagyszülőktől kapott pénzt és le-föl totyogott, akkor kapcsoltam, hogy tőlünk még nem kapott semmit...pff jó kis anyuka vagyok ismét...még jó, hogy egy hónappal előtte már be volt készítve az ajándék. Csak úgy elraktam, hogy kiment a nagy főzés-sütés közben a fejemből. Egyébként nagyon feledékeny vagyok. Néha azt is fel kell írnom, mi lesz az ebéd, mert mire az asztalra kerül a kaja már teljesen más lesz. Pl. pörkölt helyett spenót és rántott hús:)

A kaja-ronda és finom:)

Sültek és a vasalatlan terítő:)

Anna Luca baba

Mikor mindenki elment, még picit játszott, majd aludt egy nagyot a mi kis szülinapos Babócánk:)

Tóni család:)

Kismaszat

Elfoglalt voltam eddig

Megint sokáig halogattam az írást:(
Anyut hazaengedték szerencsére másnap. Aztóa jobban van elvileg. Ma volt vesefunkción, mert kapott egy faxa kis gyógyszert, ami a káliumot visszatartja és a vesét ezáltal rongálja.
Voltunk vele Kecsón Koponya MRI-n múlt kedden. Mivel Babu is velünk volt, lementem a kocsiba, mert Ati nem boldogult vele. Közben tiszta ideg lettem, mert úgy éreztem Anyu rosszul van, infúziókkal böködik, meg fekszik, fullad. Aztán megkönnyebbültem. Hú basszus tiszta halálfélelemem volt! Közben egy csomó ember, aki utánunk várt, már ment haza. Akkor csörgött a telim, Anyu volt az. Allergiás lett a kontrasztanyagra. Szerencsére a vizsgálat után, nehogy már feleslegesen autózzunk ennyit:) Szóval fektették, szurkálták, épp, ahogy azt lelki szemeim előtt láttam előtte. Röpke 4 órás várakozás után mehettünk haza. Addig Mekiztünk(denemszeretem), Tescoztam(vettem adventi koszorút és miku sapit Ancsinak).
Éééés beszéltem telin Andrejjával, akivel (meg Szilvivel)  együtt ittuk még Vietnámban a keréknyomból a vizet-azaz laktunk a nővérszállón:) Jó lett volna talizni, de Félegyházán sajnos nem járunk soha:( De azért nem felejtettelek ám el! Meg Napsyt sem! Meg a többieket sem persze!

Csütörtökön nagy sütésbe fogtam. Előtte nem volt időm, mert takarítottam és jött az az ügynök liba. Na mikor úgy kezdte, hogy írjuk össze, mennyi lesz a gyereknek az iskola, különóra és mennyit költsön bulira, én bizony kiakadtam! Majd biztosítást ajánlott, de nem azzal, ha valami érne, hanem, ha Ati feldobja a talpát. Nekem ott elborult az agyam, majdnem kidobtam a nőt! Szóval miatta maradt a sütés másnapra. Vittünk meglepit a mamiknak(idősek napközijébe): meggyzselés mini sajttortácskákat. Jaj olyan édesek voltak, ahogy ették! Kapott tőlük Babu egy kis malackát. Pistabáékat is meglátogattuk. Kaptak ők is sütit és adtak mandarint meg kinder tojást.

Másnap jött hozzánk Adri és Marci. Elvoltak a csöppek, bár Ancsim kicsit köhögött, mert előző nap apája sapka nélkül kivitte pár percre. Alig mentek el Adriék, jött Ati és apuja ebédre. Paradicsom leves, tepsiben sült krumpli(sült almával és citrommal), sült csirkemell és pogi volt a menü. Apósnak nagyon ízlett. :) Délután még ANcsival mentünk Anyuékhoz tortát csinálni. Anyu már elkészítette a piskótát, rám csak a krém és díszítés maradt. Sógoromnak készült, csokis, mert azt szereti. Gyakoroltam, hogy Boldog szülinapot Gábor, mert nem olyan könnyű ám krémmel írni. De mire oda került a sor, már Ancsi nyűgös lett, Ati meg jött volna értünk, a krém is kifogyóban volt, így csak annyit írtam: Gábor...no komment. Ennyire hülye nem lehetek! És mégis. Eléggé húzós volt a hetem, meg Babu is rosszul aludt éjjelente...

Másnap mentünk sógorékhoz ebédre. Elkéstünk-minek is csodálkozni ezen. De vittük a tortát, meg az én állítólag vajas piskótámat. Szerintem ez barackos pite Erika módra, azaz fűszeres szilvalekváros kevert tészta egy kis zsemlemorzsával hintve. Mindenkinek ízlett. A torta meg....nos a csokimáz szépen bevonta még az oldalát is a krém alatt...hmm. A díszítés meg csak úgy jött. Fejből. Azt hiszem gyakrabban kéne alkotnom:)

Egyébként egész jól megálltam, hogy ne egyek sokat. Már lassan talán fogyok. Persze ésszel. Bár ez a mai pizza épp nem volt valami ésszerű. Sebaj, holnaptól ismét jöhetnek a zőccségek :( Nekem ez igazi büntetés. Hisz ki hallott már olyat, hogy egy húsevő zöldbabsalátát egyen?! Sőt volt egy olyan nap is, mikor nem ettem kenyeret. Én bizony! Aki még a nokedli, tarhonya vagy tészta mellé is eszik kenyeret. Hiába, nehéz átállni az eddig megszokott dolgokról. Csak egyik éjjel, mikor Anna miatt fenn voltam, eszembe jutott, hogy már csak 1 évig kezdődik 2-essel a korom. Aztán meg már...szóval nem lehet itt halogatni a fogyást, mert mikor akarok vékonyabb lenni?!  Na meg az egészségem sem utolsó. Csak ugye az én kitartásommal nem egyszerű. De majd igyekszem.

Amikor semmi sem úgy sikerül, ahogy kéne

Ha már évforduló, meg akartam lepni Atit tortával. Fondantos, kettévágott szív alakú torta lett volna. Nem így lett. Mivel csütörtökön nem volt időm, pénteken meg kedvem, így ma álltam neki és 1 órát szántam rá...végül 2 lett, de meg is látszott a végeredményen. Új recept szerint csináltam csokis lapot és főzött csokikrémet. Kitaláltam, hogy szív alakú lesz a torta és majd kivágom a tortalapból a formát. De közben hazaért Ati, így azt sem tudtam hol a fejem és ebédtetni is kellett Babut. Szóval a szivecskéket kiszabtam hosszas(nagyon hosszas) matekolás után és persze elb...tam. Azért épp kijött 3 szív. Majd a krém. Ez sem volt az igazi. Folyt kicsit, bár ez a tortalap beissza. Na sebaj, ha a krém nem is lesz teljesen sima, mert közben Ancsi üvöltött, hogy éhes, majd bevonom tejszínnel...nem jött be ez az ötlet, mert ahogy kenegettem, a tejszín szép csoki csíkos lett...na majd akkor reszelek rá csokit...de ez úgy olvadt, hogy a kezemet bevonta, de a tortára nem tudtam tapasztani, csak rádobáltam valahogy az oldalára. A tetejére már csak egérkakit tettem(tortadarát), meg pár szelet mandulát. De azért még finom lett.