Visszatértem :)

Ismét itten vagyok! lehet, hogy ha lesz kedvem, megörökítek néhány dolgot az elmúlt 1 évből, persze visszadátumozva :)
Remélhetőleg lesz időm minderre, legalábbis most 4 hét kényszerpihenőn vagyok, ugyanis ismét anyai örömök elé nézek. Hogy ez jó lesz-e? Többen mondták, hogy minek, meg meggondoltam-e magam??? Nos meggondolnivaló nem volt, egyszer nem gondolkodik az ember, aztán ez van :) A doki is kérdezte: és kedves anyuka, nehezen jött össze? Igen, 1-ből 1 betalált. -És hogy sikerült? -Azt hiszem épp borklub után :) A doki kész lett rögtön :)
Eddig egyébként semmi jóval nem biztatott, ma volt az első nap(7 hét 6 naposan), hogy halvány mosoly volt az arcán. Megjegyzem Ágink orvosánál voltam, lévén ő volt kéznél a melóhelyen.
Ati ma ebéd után viccelődött, mikor lefeküdtem a kötelező pihenésre, hogy neki csak fel kell jönnie az emeletre és én már fekszem is neki...erre én: naná, már be is járatott a doki síkosítóval...erre röhögött, majd a pocim megsimítva elképedt: hááát nem hason át van az UH??????  Na ennyit a férfiakról, totál elfelejtette, hogy milyen vizsgálatokon estem át anno Ancsival. Tényleg, kivel fogok én most majd vizsgálatokra járni Julcsám????

Ancsikánk nagyot nőtt, folyton figyel, mindent megjegyez és olyan következtéteseket von le, hogy nem győzök csodálkozni.
Múltkor átölelte az apját és ezt mondta: Apuci szejetlek, lesz kistesóm. -ezt nem tudom honnan szedte, mert a kistesó szót ki sem ejtjük előtte még.