Aggodalom

Tegnap szörnyű napom/napunk volt. Apának napok óta fáj a feje, de eddig nem volt gond, egy Algopiryn, vérnyomás(RR) mérés és kész. Épp a felső határon volt a RR, de nem volt gond. Teganp még hálóingben lustiztunk babuval, mikor apa hív: nem tud felkeni a földről, azonnal menjek hozzá a pincébe. Még zoknit sem húztam, csak egy otthoni melegítő, melltartó, póló, fésületlenül lófarokba fogott haj, hónom alá csapott gyerek RRmérő, algop., víz társaságában be a kocsiba és irány a pince. Ati a földön feküdt, mert olyan xarul volt és ugye ott nincs ágy, gyors algo be vízzel, RR 178/110 fekve. Az baj. Kocsiba be, hívtuk a dokit, de csak d.u. lesz, addig helyettes-nem baj, csak várjanak, megyünk. Közben hívtuk midokinkat, de lemerült a telim, akkor apáéról újra. Közben lámpás kereszteződések sora, piros. Állunk. Apa nyög, meghal mindjárt, nyomjam már a gázt-na jó pasiból van és ugye ők nem bírják a fájdalmat. Mi lenne, ha szülniük kéne?
Szóval sok akadály, rendőrautó és kisebb száguldozás után átverekedtük magunkat a városon. Apa kapott gyógyszert, RR kinn 156/90(mert kiküldték a kocsiba fél órát, mert ugye még fiatal, nem lehet magas a vérnyomása). Benn a dokinál 120 lett. Aha persze. Közben kinn összefutottam exévf.társsal. Társalgás, magyarázkodás a szedett-vedett kinézetemről.
Apát hazahoztam, RR nem megy 150/100 alá:( Aggódtam, de ebédelni kell, mert 1-re irány a havi kontroll a gyerekdokinál. Anyut is vittem, mert nekem is felment a vérnyomásom. Igaz csak 130, de a 100-hoz képest sok. Onnan anyuékhoz, majd midokinkhoz konzultációra mag algop-ért. Onnan Spar, gysztár, anyut haza és apához a pincéba. Xarul van, RR180/110, pulzus 62. Gyóccer be. Várunk, mérünk, nem lett jobb. Babuka közben kapott kis tápot. 50 perc múlva sem javult apa, gyors bocsánatkérős teli a dokinak, majd utasítás: még egy szem. Na az végre olyan 40 perc múlva használt. Babuval haza, apa a dolgára. Sógorék jöttek tornázni. Apa is megjött. RR elfogadható. Éjfélig óránként mértük. 130-160 közt változott, de nem kellett újabb gyogyi. Éjjel 3kor megint 180 és nem is akart változni. Még egy szem, szabálytalanul fél óra múlva. Na az végre hatott. Közben apa nyűgös volt, simizni kellett a hátát meg a kezét fogni. Aranyos volt. Mondjuk én is ilyen elesett voltam szülés meg fogműtét után.

Most itt tartunk. Apa elvan, reméljük a front okozta ezt a nagy kilengést. Az én RR-om változatlanul 130/100, pulzus 90-100 közt mozog. Nekem sok. Apa szerint ő ennek örülne. Nem ért ő ezekhez a dolgokhoz:) Ja és az átvirrasztott éjszaka miatt nagyon álmos vagyok!

Még jó, hogy ma nem kell főznöm, csak a takarítás meg a mosogatás vár...csak jó lenne valami konyhai droid ilyenkor:)